~ "Az érzések irányíthatatlanok, és beláthatatlanok. Nem egyszerűek, és nem is nehezek. Egyszerűen csak kezelni kell tudni őket...Ahhoz pedig egyszerű, és gátlástalan szeretet kell."
2011. június 28., kedd
2011. június 26., vasárnap
Rátaláltam a barátságra...vagy inkáb Ő talált Rám? Máig sem tudom...Az egész egy téli napon kezdődött. A hó apró pelyhekben hullott. Kimentem az udvarra, s átölelt. Szorosan...Nem engedett el. Ekkor olyan érzés járt át, mi eddig még sohasem. Egy alak közeledett. Egyre közelebb-közelebb.
-Kis is lehet Ő? Miért jön felém? - ezek a kérdések kavarogtak bennem folyton.
Jött, lassan...óvatosan, majd eltünt. Megszeppentem...egy kicsit. Elmondhatatlan érzés volt. Átjárt. Közelebb mentem, hátha újra feltűnik. Megérintett. Hátulról. Sírt.
-Mi a baj? -kérdeztem.
A könnye a vállamra hullott...Meleg volt...Kirázott a hideg.
-Mi...mi a baj? -újra megkérdeztem tőle, de olyan hangnemben, mintha már ismerném...Hátha, kissé barátságosabb lesz tőle a hangom.
-Nincs...-válaszolt.
-Mi nincs? -folytattam a párbeszédet.
-Ba...barátom. - ennél a mondatnál úgy éreztem, segítenem kell rajta.
-Ne sírj, semmi baj...Ez az élettel jár, majd Rád talál a barátság...Újra.
-Azt hiszem...-kezdte mondatát kissé félve.-már Rámtalált.
Ebben a pillanatban letörölte zimankós könnycseppeit, s mosolyogni kezdett.
Nem értettem először mire is gondolt, de mikor átölelt csupasz kezeivel megértettem...:)
Már tudom mi is az a barátság...Egy örök emlék ismertette meg velem..."
2011. június 23., csütörtök
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)